Prosztata és prosztata
Tartalom
Hogyan alakul ki a prosztatarák? A prosztatarák a férfiak körében leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedés, melyre az esetek nagy részében sokáig nem utal semmilyen komolyabb, kórjelző tünet.
A prosztata, vagy dülmirigy gesztenye alakú és nagyságú, a húgyhólyag alatt, körülfonva a húgyvezetéket, helyezkedik el. A kivezető csöve a húgycsőbe nyílik, ugyan úgy, mint az ondóvezetéké. A megtermékenyítés során mindkét váladékra szükség van, a hímivarsejtek anyagcseréjéhez és mozgásához. Így a prosztata folyadék az ondó része, mely ejakuláció közben, a prosztata izmainak összehúzódásának köszönhetően préselődik ki.
A veszélyeztetett korosztályban éves kortól kezdve lévő férfiaknak ezért kiemelkedően fontos minden évben egyszer az urológiai vizsgálaton való részvétel. A prosztata funkciója A prosztata, azaz dülmirigy prosztata és prosztata férfi belső nemi szervekhez tartozó nemi mirigy. A normális esetben szelídgesztenye alakú és nagyságú mirigy súlya gramm.
A prosztatarák a férfiak körében az egyik leggyakoribb rákfajta, amely a prosztata eltávolításával gyógyítható, amennyiben korán felismerik. A PSA egy glikoprotein, funkcionálisan egy a kallikrein családba tartozó szerin-proteáz. Kizárólag a prosztata acinusaiban és kivezető csöveiben található hámsejtek termelik.
A húgyhólyag alatt és a végbél előtt, a hímvessző gyökénél található. A prosztata által termelt váladék a hímivarsejtekkel és az ondóhólyag váladékával együtt alkotja az ondót, azaz a hím nemi váladékot.
A prosztataváladék a hímivarsejtek mozgását segíti elő. Emellett a hüvely savas kémhatású közegének semlegesítésében is részt vesz, ezzel is növelve a spermiumok életképességét.
Az ejakuláció során távozó ondó kilövellésében a prosztata simaizomzata is szerepet játszik. Mi a prosztatarák és hogyan alakul ki?
A prosztatarák a prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedése. Kialakulása többnyire genetikai okokra vezethető vissza, melyre a családi halmozódás esetei is rámutattak.
Prosztata problémák
A prosztatarák kialakulásával kapcsolatban bizonyos gének, illetve génmutációk BRCA1, BRCA2 gének esetében, melyek a nőknél a petefészekrák és az emlőrák kialakulásában szintén jelentős szerepet játszanak is összefüggésbe hozhatók.
A környezeti tényezők között a vegyi üzemekben dolgozó férfiakra gyakorolt káros hatásokat, míg az életmód tekintetében a túlságosan fehérjedús táplálkozást, valamint az A — és D vitaminhiányt említhetjük meg.
A rák kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre nő, negyven év felett emiatt már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat. A betegség ekkor még idejében felismerésre kerül és jól kezelhető lesz. Az időben felismert prosztatarák gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható, a beteg számára így jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha a prosztatarákos beteg jól megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozásban részesül.
A prosztatarák stádiumai I. A daganatos sejtek mérete mikroszkopikus. A digitális rektális vizsgálattal az elváltozás nem érzékelhető. Általában a prosztatamegnagyobbodás miatt végzett műtéteknél, a szövettani vizsgálat során, illetve a magas PSA érték és egyéb, a betegség meglétére utaló jellemzők figyelembevételével végzett prosztata biopsziát követően diagnosztizálják.
A daganat gyanúja a szövettan eredménye alapján igazolható. A prosztatarák tünetei A prosztatarák prosztata és prosztata gyakran csak a későbbi stádiumban jelentkeznek, ezért ilyenkor a gyógyulási esélyek már jóval kedvezőtlenebbek.
Az alábbi tünetek lehetnek kórjelzők: Gyakori vizelés, vizeletrekedés.